Tájékoztató a nőgyógyászati vizsgálatokról, nőgyógyászati rákszűrésről

• Általános nőgyógyászati vizsgálat – méhnyakrákszűrés (bimanuális vizsgálat, emlővizsgálat, kolposzkópia, citológia).
• Ha az emlővizsgálat során bármilyen eltérést észlelünk, emlő ultrahangvizsgálatra irányítjuk a beteget.
• A hüvelyen át elvégzett nőgyógyászati ultrahangvizsgálattal gyorsan és fájdalommentesen ítélhető meg a méh és a petefészkek állapota.
• Az egynapos nőgyógyászati műtéteket részletes kivizsgálás után, előjegyzés alapján végezzük.
• Krónikus, hagyományos kezelésre ellenálló hüvelyi gyulladások (melyek általában hüvelyi folyással járnak) részletes kivizsgálása és kezelése.
• A meddőség okainak tisztázása.
• A szexuális életet negatívan befolyásoló panaszok széles körű kivizsgálása és kezelése.
• Az életkornak és az élethelyzetnek legjobban megfelelő testreszabott fogamzásgátlás megtervezése és a szükséges vizsgálatok elvégzése.
• Menstruációs rendellenességek kivizsgálása és kezelése.
• A női nemi működések hormonális zavarainak kivizsgálása és kezelése.
• A klimaxszal kapcsolatos teljes körű kivizsgálás, beleértve a határterületnek számító csontritkulást is.

A betegek vagy az évente ajánlott rákszűrés kapcsán, vagy egyéb panaszok miatt kerülnek nőgyógyászati vizsgálatra. Tekintettel, hogy a méhnyakrák kialakulása éveket vesz igénybe, ezért a rendszeres szűrés során a rákmegelőző állapotok felismerésével és gyógyításával a rákos esetek nagy hányada megelőzhető. A vizsgálat előtti beszélgetés során az orvos szóban tájékozódik az előző nőgyógyászati eseményekről (terhesség, szülés, műtétek, menstruációval kapcsolatos esetleges problémák), a jelen állapottal kapcsolatos kérdésekről (menstruációs ciklus kezdete, hossza, a vérzés intenzitása, hüvelyi folyás, fájdalom, valamint az általános gyógyszerszedéssel, gyógyszerérzékenységgel kapcsolatos stb.) A vizsgálat a következőkből áll.

Bimanuális (két kézzel végzett) vizsgálat

Elsőként a szakorvos úgynevezett bimanuális (két kézzel végzett) vizsgálatot végez, azaz áttapintja a kismedencét, a méhet és a petefészkeket. Ilyenkor a méh nagyságát és helyzetét, illetve a két petevezeték és petefészek nagyságát ellenőrzi, méretbeli eltéréseket keresve. E vizsgálat során derül ki, ha valakinek például előre vagy hátrahajló a méhe, esetleg miómája, vagy méhmegnagyobbodása van.

Citológiai vizsgálat

Ezután az orvos egy speciális eszközzel (cervicalcytobrush) váladékmintát vesz a méhszáj felszínéről és a méhnyakból. A levált hámsejteket tartalmazó anyagot tárgylemezen megfelelően fixálva kenetet készítünk, ez kerül citológiai vizsgálatra. A kenetben található hámsejtek elváltozásaiból tud a kórszövettanász a különböző kóros állapotokra utaló következtetéseket levonni. A citológiai vizsgálat során nemcsak a hámsejteket, hanem a különböző, gyulladást okozó kórokozókat (HPV, baktérium, Chlamydia, gomba, vírus, Trichomonas stb.) is ki tudják mutatni.

Az alábbi képen a citológiai mintavétel látható:

A rutinszerűen végzett citológiai vizsgálat nagy segítséget jelent a méhnyakrák korai felismerésében, amely korai stádiumban felfedezve jól gyógyítható. Ha a citológiai lelet negatív a továbbiakban teendőt nem igényel. Ha a vizsgálat során méhszájsebet látunk és a citológiai lelet negatív, elvégezhető a méhszájseb műtétje. Ha a kenetben kóros sejtek jelennek meg, ám nem lehet eldönteni, hogy azok gyulladás következményei-e, vagy a daganatfejlődés egy korai fázisát jelzik, akkor megfelelő kezelés után a vizsgálatot meg kell ismételni. Ha viszont az ismételt vizsgálatnál is találunk kóros sejteket, szövettani mintavételre van szükség. Ha a mintában rákgyanús sejteket találnak, a szövettani diagnózis tisztázására el kell végezni a kacskonizációs, vagy hurokkimetszéses műtétet (LLETZ műtét).

A citológiai vizsgálat során találhatnak gomba-, vagy trichomonas-, esetleg bakteriális fertőzést, illetve a minta felvetheti a Chlamydia-fertőzés gyanúját, mely esetekben a nőgyógyász szakorvos elkezdi ezek kezelését.

Emlővizsgálat

A komplex nőgyógyászati vizsgálat negyedik, befejező eleme az emlők tapintásos vizsgálata, mely az emlőrák szűrésének része. Ha az orvos valami eltérést észlel, akkor emlő ultrahang-vizsgálatra és mammográfiai vizsgálatra küldi a beteget. A CT-lézer-mammográfia egy új módszer, amellyel a 40 év alatti, a terhes és a feszes emlőjű nők is eredményesen vizsgálhatók.

Nőgyógyászati ultrahangvizsgálat

A mechanikai rezgés által előállított ultrahang a különböző sűrűségű anyagok határfelületeiről visszaverődik, a kapott információt az ultrahang készülék átalakítja látható képpé, így válnak láthatóvá mindazon képletek, amelyeknek a sűrűsége a környezetétől eltér. Az ultrahangvizsgálat ezáltal sokkal pontosabb, mint a tapintással való érzékelés, így a kóros eltéréseket, elváltozásokat ideje korán ki lehet szűrni, amikor még van lehetőség a gyógyításra.

A nőgyógyászati ultrahangvizsgálat során információt kapunk a méh és petefészkek helyzetéről, nagyságáról, szerkezetéről és ezek kóros elváltozásairól. Ultrahanggal jól követhető a petefészek működése, valamint a méhnyálkahártya hormonális változásai. Pontosan megállapítható, hogy van-e peteérés és mikorra várható a tüszőrepedés. Ezért a módszer kiváló lehetőséget biztosít a fogamzás idejének optimális megtervezésében. Egyhetes vérzéskimaradást követően teljes biztonsággal kimutatható a terhesség, és az is, hogy a méhüregében helyezkedik-e el.

Az ultrahangvizsgálat során információt kapunk a kismedencei térfoglaló folyamatokról, ezek pontos lokalizációjáról. Kimutatható a méhizom daganat, mérhető a nagysága és megállapítható a pontos elhelyezkedése a méhfalban. A petefészkek vizsgálata során kimutathatóak a petefészekciszták, mérhető a nagyságuk és megítélhető a szerkezetük. Az ultrahangvizsgálattal választ kaphatunk különböző vérzészavarok okára, görcsös alhasi panaszok hátterére.

A nőgyógyászati ultrahangvizsgálat hasi vagy hüvelyi vizsgálófejjel történik. Hasfalon keresztül történő ultrahangvizsgálathoz telt húgyhólyag szükséges, hüvelyi ultrahangvizsgálat üres hólyag mellett történik.