Tájékoztató a vastagbéltükrözésről (kolonoszkópiáról)

A vastagbéltükrözés endoszkópos vizsgálat, amely a végbél, a vastagbél, valamint a vékonybél utolsó szakaszát belülről tekinti át. A tükrözés segítségével felismerhetők a végbél és a vastagbél területén lévő elváltozások. A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia, colonoscopia) alkalmazható: a vastagbélpolipok, gyulladások, daganatok diagnosztizálására, illetve végbél- és vastagbél vérzések és alhasi fájdalom okának felderítésére.

A vastagbéltükrözés indikációi a következők: hasi fájdalom, véres széklet, tartós szorulás, hasmenés, székelési habitus megváltozása, gyulladásos bélbetegség gyanúja, illetve vastagbélrák szűrővizsgálat. A megváltozott székletszám, eddig szokásos székletállag vagy szín megváltozása minél hamarabbi kivizsgálást indokol. Sürgősségi kivizsgálást indokol a székletben látható, vagy laboratóriumban kimutatott vér is. Hasmenés esetében a fertőzéses okok kizárása mellett bizonyos étel-túlérzékenység, az emésztés egyéb problémái, pl. a bélflórájának felborulása, vagy felszívódási zavarok, de pl. polipok is állhatnak. Fontos a rákmegelőző állapotok időben való tisztázása, melyet a tünetek mellett a családi előzmények illetve az életkor is indokolttá tesz. A végbél betegségei mint pl. az aranyeresség sokszor a bélben a feljebb levő elváltozások jelzői lehetnek, sokszor csak kísérő jelenségei a betegségnek. A vizsgálat során a diagnosztika mellett terápiás beavatkozás is történhet (polipeltávolítás, vérzéscsillapítás, biopsziás mintavétel szövettani vizsgálatra).

Az utóbbi három-négy évtizedben a vastagbél rosszindulatú daganatos megbetegedések száma többszörösére emelkedett! A vastagbélrák az esetek 90-95%-ában vastagbélpolipokból (jóindulatú daganatok) fejlődik ki általában 5-10 év alatt. A vastagbélrák jellegzetessége, hogy sokáig semmilyen tünetet nem okoz, holott már egy ideje jelen van a szervezetben. A vastagbéltükrözésre épp emiatt van szükség: könnyen felismerhetővé válik az esetlegesen már kialakult daganat, és ami még fontosabb, felismerhetővé válnak azok az apró nyálkahártya-kinövések – orvosi szakkifejezéssel polipok – is, amelyek a vastagbélrák megelőző állapotainak tekinthetőek. A vastagbéltükrözés során a vastagbélpolipok endoszkópos hurok segítségével eltávolíthatók és ezáltal a vastagbélrák kialakulása a rendszeres 5 évenkénti vastagbéltükrözéssel csaknem teljesen megelőzhető. Mivel a vastagbélrák és a vastagbélpolip korai stádiumokban egyáltalán nem okoz tüneteket, amikor már a tünetek (fogyás, vérszegénység, véres széklet vagy kezdődő bélelzáródás) jelentkeznek a betegnél, akkor általában már késői, nehezen kezelhető vagy áttéteket okozó vastagbéldaganatot lehet csak diagnosztizálni.

Ezért a vastagbéltükrözés mint rákszűrés és rákmegelőzés 50 éves kor felett öt évenként mindenkinek ajánlott!

Klinikánkon a vastagbéltükrözést altatásban, fájdalommentesen, altatóorvos közreműködésével végezzük, ezért a vizsgálat során a beteg semmilyen kellemetlenséget nem érez.

Állandóan szedett gyógyszerek esetében azok bevételét előzetesen egyeztetni kell az orvossal. Amennyiben véralvadásgátlót szed a beteg, azt a gyógyszert rendelő orvossal javasolt megbeszélni, hogy mennyi idővel hagyja el a mintavétel előtt és után, esetlegesen egyéb helyettesítő kezelés alkalmazását is a kezelőorvossal (pl. kardiológussal, angiológussal) kell megbeszélni. A vizsgálat előtt az orvos ismerteti a vizsgálat folyamatát, valamint a lehetséges szövődményeket. A vizsgálat elvégzéséhez írásos beleegyezés szükséges. A vastagbéltükrözését előkészítés után tudjuk csak elvégezni. A vizsgálat előtti napon hashajtás szükséges, ekkor szilárd táplálékot a beteg nem fogyaszthat. Székrekedésre való hajlam esetén a vizsgálat előtt néhány nappal már könnyebb diéta, bő natúr víz fogyasztása javasolt. A hashajtót a vizsgáló orvos írja fel, szükség esetén tápszerrel kiegészítve, így nem kell tartani az éhezés okozta kellemetlenségtől. Közvetlenül a vizsgálat előtt a páciens még 1-2 beöntést kaphat.

Az érzéstelenítés nélkül végzett vizsgálat görcsös jellegű hasi fájdalommal járhat (különösen akkor, amikor a vastagbél kanyarulatain kell az eszközt átjuttatni). A levegőbefújás feszítő érzést okozhat, ami bizony elég kellemetlen, ezért általában a vastagbéltükrözést bódításban és altatásban végezzük. Bódításnál a fenti panaszok enyhébb formában jelentkeznek. Ezért klinikánkon a vastagbéltükrözést legtöbbször altatásban, fájdalommentesen, altatóorvos közreműködésével végezzük, a vizsgálat során a beteg semmilyen kellemetlenséget nem érez.

A kolonoszkóp egy hajlékony, kamerával felszerelt száloptikás eszköz, amelynek segítségével a színes monitoron megtekinthetők a vastagbél elváltozásai és nyálkahártyájának állapota. A vizsgálat során felfedezett polipokat eltávolítjuk és szövettani vizsgálatra küldjük.

A vizsgálatnál a jó áttekinthetőség miatt folyamatosan levegőt juttatunk a bélbe, ezért a vizsgálatot követően ennek a levegőnek szelek formájában történő távozása várható.

A vastagbéltükrözés után érdemes pár órát pihenni, és sok folyadékot inni, hogy a hashajtás következtében elvesztett vizet a szervezet mielőbb pótolhassa.

Ha a vastagbéltükrözést altatásban végezzük, akkor a vizsgálat után 2-3 órás pihenésre, felügyeletre, megfigyelésre lehet szükség. Ritkán előfordulhat, hogy pl. több polipeltávolítást követően a pácienst nem engedjük haza, és 1-2 napos kórházi megfigyelést javasol az orvos. Altatásos vizsgálat utáni távozás csak kísérővel biztonságos, illetve a beteg gépjárművet nem vezethet aznap.

A vizsgálat után az orvos részletesen tájékoztatja a beteget a vizsgálat eredményéről, a további teendőkről, az esetleg szükséges további vizsgálatokról. A vizsgálati eredményeket egy összefogó zárójelentésben kapja meg a beteg, amelyben leírásra kerül, hogy mekkora bélszakaszt sikerült áttekinteni (általában a teljes vastagbelet), van-e ezen a szakaszon nyálkahártya-eltérés, gyulladás, fekély, daganat, vérzés, történt-e szövettani mintavétel vagy polyp-eltávolítás.

Ha a vizsgálat során az orvos polipot távolított el, előfordulhat, hogy a vizsgálat utáni első székeléskor a beteg kevés vérzést észlel. Ez normális jelenség. Tartós vagy nagyobb mennyiségű vérzés esetén orvoshoz kell fordulnia! Ha a vizsgálatot követő napokban erős hasi görcsök, fokozódó hasfájás, láz lép fel, a betegnek orvoshoz kell fordulnia.

A vizsgálat szövődménye lehet a vastagbél sérülése, falának kilyukadása, főként akkor, ha a bélfal daganat vagy gyulladásos betegség következtében elvékonyodott. Ez nagyon ritka, de igen veszélyes szövődmény, és ilyenkor azonnali műtétre van szükség.

A vastagbéltükrözés során történt szövettani mintavétel után kisebb-nagyobb utóvérzés előfordulhat.

Talán a leggyakoribb szövődmény - kellemetlenség, hogy az előkészítés, a hashajtás, illetve a tükrözéssel járó mechanikus irritáció következtében aranyeres panaszok lépnek fel, főként akkor, ha a betegnek korábban már volt hasonló panasza. Ezek általában enyhék, és konzervatív kezeléssel jól uralhatók.

Mint minden gyógyszer, úgy a vizsgálathoz kapott injekció esetén is előfordulhat allergiás reakció.

Ha a betegnek jelentős vastagbélszűkületet okozó elváltozása van, akkor a hashajtás során előfordulhat, hogy bélelzáródása alakul ki, ami sürgős műtétet tehet szükségessé.

A vastagbéltükrözést végző szakorvosaink felkészülten kezelik a felmerülő kockázatos helyzeteket, így betegeink biztos kezekben érezhetik magukat még akkor is, ha szövődmények lépnek fel a vizsgálat során. Az Ars Medica Magánkórház minden eszközzel és személyi feltétellel rendelkezik, ami az esetleges szövődmények ellátásához szükséges.

Az alábbi animáción a kolonoszkópos vizsgálatot lehet megtekinteni.