Tájékoztató a herevisszérsérv-műtétről
TB-támogatott műtét

A herevisszérsérv (varicokele) a here vénás hálózatának kitágulását jelenti. Ez néha olyan nagyfokú, hogy a herezacskón áttapintva, csirkebélre emlékeztet. A herevisszérsérv csaknem mindig bal oldalon fordul elő. Ennek az oka, hogy amíg jobb oldalon a here vénája hegyesszögben nyílik a nagy hasi vénába, addig bal oldalon derékszögben a bal vese vénájába ömlik. A betegség bal oldali megjelenése annyira jellegzetes, hogy jobb oldali előfordulás esetén egyéb kóros eltérésre kell gondolni. A herevisszérsérv oka a vénás vér ellentétes irányú áramlása. A tágult vénákban lelassul a véráramlás, romlik a here oxigén- és tápanyag ellátása és a káros anyagok elszállítása. Emellett a  tágult érhálózat miatt megnövekedett vérmennyiség a bal here körül magasabb hőmérsékletet tart fenn, pedig ismert tény, hogy a here megfelelő működéséhez a testhőmérsékleténél kb. 2 °C fokkal alacsonyabb hőmérséklet az ideális. Ezért a herevisszérsérv a férfimeddőség egyik legismertebb oka.

A műtétet urológus szakorvosi vizsgálat előzi meg, ez a herezacskó megtekintéséből és áttapintásából áll, a műtét előtt minden esetben andrológiai kivizsgálás (spermakép és here keringésének UH vizsgálata) is szükséges. Ezután közöljük a beteggel, hogy sebészeti szempontból alkalmas-e, az egynapos sebészet keretében elvégzett műtétre. Ekkor esik szó az egynapos sebészetről mint speciális ellátási formáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi vagy egyéb kiegészítő (MRTG, EKG, hasi UH, belgyógyászati) vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól, egyszóval mindazokról az információkról, amelyek szükségesek a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, illetve műtétet válasszon. A teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének aláírásával igazolja.

A vizsgálat végén a teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének (vizsgálati lap) aláírásával igazolja.

Amikor a betegség a spermaminőség romlásával, heretáji fájdalommal, vagy a here méretének csökkenésével jár, a műtét feltétlenül javasolt. A herevisszérsérv hasonló megbetegedés a lábszárakon jelentkező visszérhez, ennek megfelelően kezelése is szinte kizárólagosan sebészi.

A műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával a laborleleteit, papucsot, hálóinget (pizsamát). Mielőtt lefektetjük a kórteremben, egy megbízási szerződést kell aláírnia, melyben megbízza a klinikát a beavatkozás elvégzésével. Emellett vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Ha altatásban vagy helyi érzéstelenítéssel kombinált altatásban történik a műtét, az altatóorvos is megvizsgálja. Ekkor írja alá a "Tájékoztató a műtéti érzéstelenítésről" nyomtatvány altatási beleegyező nyilatkozat mellékletét.

Fontos!

Ha a műtétet altatásban végezzük, a műtét előtti napon éjfélig lehet ételt, italt fogyasztani, a műtétre teljesen éhgyomorral kell érkezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be. A reggeli gyógyszert kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt, és ha van olyan gyógyszere, amelyet napközben is be kell vennie, azt hozza magával a klinikára!

A leggyakrabban végzett herevisszérsérv-műtét, a here vénájának a lágyéktájon ejtett metszésből végzett lekötése a hasüregbe történő belépés fölött (Bernardi műtét). A műtét során kipreparáljuk a heréhez futó érképleteket és a tágult visszeres hálózat 30-60 %-át (a betegség kiterjedésétől függően) kettős lekötések között átvágjuk és eltávolítjuk. A sebet rétegesen zárjuk felszívódó fonalat alkalmazva. A bőrt plasztikai varrattal egyesítjük

A beavatkozás napján a pácienst osztályunkon az ápolók segítik az elhelyezkedésben és a szükséges előkészületekben. A műtétet megelőzően az aneszteziológus szakorvos részletesen egyeztet a választott érzéstelenítési módról, és minden felmerülő kérdésre választ ad. Ezt követően a páciens kísérővel a műtőbe kerül, ahol felkészült műtéti team várja, biztosítva a beavatkozás nyugodt, biztonságos körülményeit.

A herevisszérsérv-műtét arra irányul, hogy egyrészt a tágult vénákat eltávolítsa, másrészt olyan anatómiai szituációt hozzon létre, ami a későbbiekben a vénák kitágulását megakadályozza, tehát a kiújulást meggátolja. A műtét után a visszerek és a panaszok nem tűnnek el azonnal, hanem idővel a lekötött erek elsorvadnak és felszívódnak. A műtét előtt fontos felvilágosítani a beteget, hogy idővel a visszértágulat kiújulhat, mert az azt kiváltó anatómiai ok nem szüntethető meg és az apró erek átvehetik a lekötött erek szerepét és később ezek is kitágulhatnak. Az időben végzett műtét esetében a gyógyulási eredmények igen jók.

A műtétet általában 16-18 órás megfigyelési idő követi, amely alatt az élettani funkciók stabilizálódnak (vérnyomás, vizelet) és a beteg a saját lábán, kísérővel elhagyhatja a klinikát. (Szerdai napon történő műtét esetén a távozás csütörtök reggeli órákban lehetséges.) A műtétet követő 4 napban (csütörtök-vasárnap) ágynyugalom szükséges, a műtéti terület felpolcolásával. A 4. napon (vasárnap) este lehet sétálni. Kontroll vizsgálatra csak panasz esetén van szükség. Az átlagos gyógyulási idő 4-6 hét, azt jelenti, hogy ekkorra lesz a beteg teljesen terhelhető.

A műtét után trombózis megelőzése érdekében véralvadásgátló injekció adása kötelező 10 napig, ehhez recepttel ellátjuk. A zárójelentésen kiemelt Detralex tabletta szedése 14 napig szintén kötelező.

Egy műtéti beavatkozás szövődménymentességét egy orvos sem garantálhatja. A leggondosabb orvosi beavatkozás mellett is kialakulhatnak szövődmények. Gyulladás következtében a lágyrészekben kialakuló szöveti duzzanat és a seb gyógyulásának zavarai biztonsággal nem zárhatóak ki. A lágy szövetek között ritkán vérömleny alakulhat ki, ami általában spontán felszívódik, ritkán műtéti feltárást igényel.

További korai szövődmények lehetnek: utóvérzés, sebfertőzés, sebgennyedés, ritkán folyadékgyülem kiújulása. A lehetséges korai szövődmények azonban kezelhetők. Ezért bármilyen csekély jelét is tapasztalja szövődmény kialakulásának (pl. vérzés, láz), éjjel-nappal utolérheti operáló orvosát, aki gondoskodik a szövődmény megoldásáról.

Az otthoni gyógyulás szakaszaiban a beteg különböző elváltozásokat észlelhet, amelyek azonban nem mindig kórosak. A sebfájdalom, esetleg hőemelkedés az első napokban, a herezacskó duzzanata, esetleg elszíneződése, mind a normális sebgyógyulás úgymond velejárói, aggodalomra nem adnak okot. A késői szövődmények kialakulása (kiújulás) a megfelelő technikával, és gondossággal végzett műtéttel előzhetők meg.