Tájékoztató a plantaris fasciitis kezeléséről – talpi bőnye gyulladás

A plantaris fasciitis (talpi bőnye gyulladás) a sarokfájdalom egyik leggyakoribb oka. A talp hosszanti boltozatát megtámasztó, vastag kötőszövetes szalag (plantaris fascia) túlterhelés vagy ismétlődő mikrotraumák hatására begyulladhat. Ez az állapot erős, szúró fájdalmat okozhat a sarok alsó részén, különösen reggeli felkelés után vagy hosszabb ülésből való felállást követően.
A betegség kialakulásában több tényező is szerepet játszhat:

• hosszan tartó állómunka,
• intenzív sporttevékenység (pl. futás, ugró mozgások),
• nem megfelelő lábbeli viselése,
• lúdtalp (pesplanus) vagy túl magas lábboltozat (pescavus),
• túlsúly, elhízás.

Kezelés nélkül a gyulladás krónikussá válhat, és tartós járási nehézséget, mozgásbeszűkülést, sőt csontkinövést (calcaneus sarkantyú) is okozhat.

A pontos diagnózis felállításához részletes fizikális vizsgálat történik, amely magában foglalja a fájdalom helyének és intenzitásának tapintásos ellenőrzését, a láb statikai viszonyainak vizsgálatát, valamint a járás megfigyelését. A diagnózis pontosítására képalkotó vizsgálatok (röntgen, esetenként ultrahang vagy MRI) is szükségesek lehetnek, hogy kizárjuk egyéb okokat (pl. stressztörés, íngyulladás).

Az első konzultáción a beteg életmódját, cipőhasználati szokásait és sporttevékenységét is áttekintjük, így készítve elő a személyre szabott kezelési tervet.

A vizsgálati eredmények alapján személyre szabott terápiás terv készül, amely figyelembe veszi a panaszok súlyosságát, a láb anatómiai adottságait és a beteg életmódját.

Enyhébb esetekben konzervatív kezelési lehetőségek is elegendőek lehetnek, míg hosszan fennálló, gyógyszerre és fizikoterápiára nem reagáló panaszok esetén műtéti megoldás javasolt.

A kezelés megkezdésének halogatása a panaszok krónikussá válásához, a járásminta tartós megváltozásához és az életminőség jelentős romlásához vezethet.

• Konzervatív terápia: pihentetés, gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fizikoterápia, nyújtógyakorlatok, egyedi talpbetét viselése.
• Injekciós kezelések: kollagén vagy PRP (saját vérből nyert növekedési faktorok) injekciók a gyulladás mérséklésére.
• Lökéshullám-terápia (ESWT): különösen krónikus esetekben hatékony módszer.
• Műtéti beavatkozás: ha a konzervatív terápia több hónapon át sem eredményes, a műtét javasolt.

A műtét előtt elvégzésre kerülnek a szükséges labor- és belgyógyászati vizsgálatok, valamint altatóorvosi konzultáció. Fontos, hogy a beteg a beavatkozás előtt részletes tájékoztatást kapjon az eljárás menetéről, a felépülés várható időtartamáról és a műtét lehetséges kockázatairól.

Az esetleges társbetegségeket (pl. cukorbetegség, túlsúly) a műtét előtt optimalizálni szükséges.

A sikertelen konzervatív kezelések esetén műtéti ellátás válhat szükségessé. Többféle műtéti megoldás létezik a kiváltó probléma megszűntetésére, melyeket mindig egyénre szabottan határozunk meg, néha ezek kombinációját alkalmazzuk. A Strayer műtét során a vádlin ejtett kis metszés által csökkentjük az Achilles feszességét, ezáltal indirekt módon oldjuk a feszülést a talpon. Amennyiben jelentős nagyságú “sarkantyú” alakul ki a sarokcsonton, úgy ennek eltávolítása javasolt, az terhelés során létrejövő irritáció megszűntetése céljából. Legvégső esetben a plantaris fascia részleges felszabadítása során a túlterhelt, gyulladt kötőszövet egy részének átvágása vagy eltávolítása történik, amellyel csökkenthető a szövetre ható húzóerő és megszüntethető a fájdalmat fenntartó krónikus gyulladás.

A beavatkozás altatásban vagy regionális érzéstelenítésben történik, és általában rövid, 20–40 perces műtéti időt igényel. A metszés kisméretű, a beavatkozás kíméletes, így a sebészeti terhelés alacsony.

A műtétet Dr. Dér Levente, országosan elismert láb- és boka specialista végzi. Szakmai tapasztalata, precizitása és betegközpontú hozzáállása biztosítja, hogy a páciens számára a lehető legnagyobb biztonság és komfortérzet legyen jelen a teljes folyamat során.

A betegek többsége már a műtét másnapján képes a könnyű mindennapi mozgásokra mankó segítségével, és a fájdalom fokozatosan enyhül.

A beavatkozást követően a beteg rövid megfigyelés után általában még aznap hazamehet. A lábat néhány napig pihentetni kell, mankó használata javasolt, amíg az érintett végtag teljes terhelése fokozatosan meg nem kezdhető.

A varratok eltávolítása 10–14 nap múlva történik. Ezt követően megkezdődik a rehabilitációs gyógytorna, mely segíti a szövetek regenerációját és a láb funkciójának helyreállítását. A munkába való visszatérés általában 2–4 hét után lehetséges, sporttevékenység pedig átlagosan 8–12 hét múlva kezdhető újra.

Megfelelő utókezelés és gyógytorna esetén a hosszú távú eredmények nagyon jók, a kiújulás kockázata minimális.

Mint minden műtéti beavatkozásnál, itt is előfordulhat vérzés, fertőzés, sebgyógyulási zavar vagy idegsérülés. Ezek azonban ritkák, és megfelelő sebészi technika, steril környezet és kontrollált rehabilitáció mellett a kockázat alacsony.

Átmeneti duzzanat és érzészavar előfordulhat, de ezek általában rövid időn belül megszűnnek.

• Lábsebészetünk Magyarország legrégebben alapított magánklinikáján működik. Bemutatkozás
• Könnyen megközelíthető, központi elhelyezkedés.
• Elérhető árak.
• Telefonos előjegyzés a vizsgálatra.
• Rövid várakozási idő a vizsgálatra és a műtétre.
• Gyors, pontos és hatékony beavatkozás.
• Személyes figyelem és gondoskodás a betegekről.
• Az operáló orvossal a munkaidőn túli kapcsolattartás.
• A műtétet Dr. Dér Levente, az egyik legelismertebb láb- és boka specialistája végzi.

1. Mi az a plantaris fasciitis, és milyen tünetekkel jár?
A plantaris fasciitis a talpi kötőszövet gyulladása, amely leggyakrabban reggeli felkeléskor vagy hosszas ülés után okoz erős, szúró sarokfájdalmat. Kialakulását elősegítheti a túlsúly, a nem megfelelő lábbeli vagy a túlzott fizikai terhelés.

2. Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre plantaris fasciitis esetén?
A kezelés lehet konzervatív (pl. pihentetés, gyógytorna, talpbetét, lökéshullám-terápia), injekciós (pl. PRP, kollagén), vagy ha ezek nem hatékonyak, akkor műtéti megoldás is szóba jöhet.

3. Mikor indokolt a plantaris fasciitis műtéti kezelése?
Ha több hónapos konzervatív terápia sem hoz javulást, és a panaszok tartóssá válnak, műtéti megoldás válhat szükségessé. A műtét célja a fájdalom kiváltó okának megszüntetése, például feszülés oldása vagy csontkinövés eltávolítása.

4. Hogyan zajlik a műtét, és mire lehet számítani utána?
A műtét altatásban vagy érzéstelenítésben történik, általában 20–40 percig tart. A beteg rendszerint még aznap hazamehet. A teljes terheléshez való visszatérés fokozatos, rehabilitáció szükséges.

5. Mennyi ideig tart a gyógyulás a plantaris fasciitis műtét után?
A munkába való visszatérés 2–4 héten belül történhet, sporttevékenységhez 8–12 hét szükséges. A gyógytorna nagyban hozzájárul a teljes funkció helyreállításához.

6. Hol érdemes a plantaris fasciitis problémával szakemberhez fordulni, és hol érhető el magas színvonalú ellátás?
Az Ars Medica Magánkórház, Magyarország legrégebben alapított magánklinikája kiemelkedő ellátást nyújt plantaris fasciitis esetén. A kezeléseket és a műtéteket Dr. Dér Levente láb- és boka specialista végzi, aki nagy tapasztalattal, biztonságos és teljes körű ellátást biztosít betegei számára.

A plantaris fasciitis (talpi bőnye gyulladás) gyakori ortopédiai eredetű sarokfájdalmat okozó állapot, amelyet a plantaris fascia túlterhelése vált ki. A kezelési lehetőségek között szerepelnek a konzervatív módszerek (pihentetés, fizikoterápia, injekciós kezelések), valamint műtéti megoldások, mint például a plantaris fascia részleges felszabadítása, sarkantyú eltávolítás vagy Strayer-műtét. A műtét jellemzően 20–40 perces, egynapos sebészeti ellátás keretében történik. A beavatkozásokat Dr. Dér Levente láb- és boka specialista végzi, az Ars Medica Magánkórházban, amely Magyarország legrégebben alapított magánklinikája. A korszerű diagnosztika és rehabilitáció biztosítja a beteg számára a gyors, hatékony és biztonságos felépülést.