Tájékoztató az elülső térdkeresztszalag artroszkópos műtétjéről
TB-támogatott műtét

Mi az elülső keresztszalag (LCA)?

A térdízület az emberi test egyik legösszetettebb szerkezetű ízülete, amely központi szerepet játszik az alsó végtag mozgásaiban. Elhelyezkedésének és felépítésének köszönhetően biztosítja a különböző mozgások megfelelő kivitelezését, amelyhez elengedhetetlen az ízület stabilitása. Ezt a stabilitást aktív (izmok) és passzív (szalagok, csontok, porcok) struktúrák együttesen biztosítják.

Az elülső keresztszalag (ligamentum cruciatumanterius = LCA) a térdízület egyik meghatározó stabilizáló eleme, amely a térd közepén helyezkedik el, a combcsont és a sípcsont között. Anatómiai helyzetéből adódóan megakadályozza a lábszár előre-hátracsúszását, valamint szabályozza a sípcsont befelé történő forgását (berotáció).

Az elülső keresztszalag rostjai helyzet- és egyensúlyérzékelő receptorokat (proprioceptív receptorok) is tartalmaznak, amelyek fontos visszacsatolást nyújtanak a szervezet számára a térdízület helyzetéről. Ezek a visszajelzések nélkülözhetetlenek a mozgáskoordináció megfelelő szabályozásához.

Amennyiben az elülső keresztszalag funkciója - trauma hatására - kiesik, az ízület instabillá válik, ami mindennapi tevékenységek és sportmozgások során egyaránt bizonytalanságot, kellemetlenséget, sőt fájdalmat okozhat. Ráadásul a térd stabilitásának csökkenése miatt a mozgás során nemcsak gördülés, hanem csúszó elmozdulás is kialakul, ami hosszú távon felgyorsítja az ízületi kopás(artrózis) folyamatát.

Az elülső keresztszalag szakadás tünetei nagyon hasonlóak egyéb térdízületi sérülések tüneteihez (duzzanat, fájdalom és a mozgástartomány beszűkülése), de gyakran járnak térdízületi instabilitással, valamint egy reccsenő / pattanó hanggal, amely a szalagrostok sérülésekor keletkezhet.

A térdízület szalagsérülései olyan traumák hatására alakulnak ki, amikor az ízületet érő hatások meghaladják annak természetes mozgástartományát. Jellemzően, amikor a térdet oldalirányú erő (valgus stressz) éri, túlzottan kinyúlik (hiperextenzió), kifelé fordul (kirotáció), vagy csavarodó mozdulat történik.

Az ilyen típusú sérülések gyakran sporttevékenység során következnek be, különösen olyan sportágakban, mint a labdarúgás, a kézi- és kosárlabda, a síelés, a küzdősportok vagy akár a tánc. A szabadidős sportok térhódításával a térdsérülések előfordulási gyakorisága is folyamatosan növekszik, ezek közül pedig az elülső keresztszalag (LCA) sérülése az egyik leggyakoribb.

Az LCA sérülése során gyakran alakulnak ki komplex károsodások - vagyis a térdízület más struktúrái is megsérülhetnek egyidejűleg, például a térdízületi porcgyűrűk (meniszkuszok), az ízületi porcfelszín vagy egyéb szalagok. Különösen gyakran sérül egyidejűleg a belső oldalszalag és a medialis meniszkusz, amelyet az úgynevezett "hármas sérülés" (unhappytriad) elnevezéssel is illetnek.

A diagnózis pontos megállapításához ortopéd szakorvos által végzett klinikai vizsgálat és különböző képalkotó vizsgálatok szükségesek.

A konzultáció során felderítjük a probléma kialakulásának körülményeit, korábbi betegségeiről és műtéteiről kérdezzük, utána a jelenlegi betegségével kapcsolatos panaszairól. Ezután a fizikális vizsgálatok(pl.:Lachman-teszt, pivot-shift teszt, elülső asztalfiók-teszt)segítségével ellenőrizhető a szalag szakadásának mértéke.

Röntgenvizsgálat elvégzése ajánlott a csontsérülések kizárására, amit az Ars Medica Magánkórházban helyben azonnal el is tudunk végezni. Legtöbbször MRI (mágnesesrezonancia-képalkotás) is szükséges, amely pontosítja a szalagszakadás mértékét és kísérő sérüléseket.

A vizsgálatot követő konzultáció

A vizsgálatok után az orvos részletes tájékoztatást ad a betegnek állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről. Ekkor esik szó a javasolt műtét típusáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól és a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról. A felvilágosítás során elhangzik minden információ, amely szükséges a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, illetve műtétet válasszon.

Az elülső keresztszalag hiányából fakadó ízületi instabilitás hosszú távon további károsodásokhoz vezethet, ezért a kezelés elsődleges célja a térd stabilitásának helyreállítása, hogy csökkentsük a térdízületet érő terhelést és megelőzzük a további sérüléseket.

Az LCA szakadás esetén kétféle kezelési lehetőség létezik.

• Konzervatívterápia (nem műtéti)
  Gyógytorna, valamint a fizioterápiás PNF-technika (koordináció és egyensúly javító technika), kinemetictaping, kryoterápia, jegelés.
  Sajnos ennél a kezelési típusnála szakadt ín nem gyógyul meg, ezért igen gyakran a fájdalom, térdízületi instabilitás, valamint az időszakosan jelentkező duzzanatok nem szűnnek meg.

• Műtéti kezelés (LCA rekonstrukció)
  Klinikánkon az artroszkópos térdműtéteket Dr. Lohner Balázs térdspecialista végzi.

A kezeletlen, vagy konzervatív terápiával kezelt LCA-szakadás növeli az ízületi kopás (artrózis) kockázatát, mivel a térd instabilitása miatt az ízületi porc fokozott terhelésnek van kitéve. A műtéti beavatkozás ennek a problémának a hatékony kezelésére szolgál, és lehetőséget biztosít a sérült ízületi képletek egyidejű helyreállítására is.

Az Ars Medica Magánkórházban az elülső keresztszalag pótlása korszerű, artroszkópos műtéti technikával történik - ami egy végleges megoldást nyújtó minimálisan invazív beavatkozás. A fejlett sebészeti eljárásnak köszönhetően az operáció a lehető legkisebb megterheléssel jár a szervezet számára, a gyógyulási idő rövidebb és fájdalommentesebb, valamint a komplikációk kockázata is alacsonyabb, mint a hagyományos nyílt műtétek esetében.

A beavatkozást követően a beteg jelentős fájdalomcsökkenést és a térd stabilitásának fokozatos javulását tapasztalja. A megfelelő rehabilitációval az ízületi mozgástartomány visszanyerhető, így a térd idővel újra terhelhetővé válik.

A műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával a laborleleteit, papucsot, hálóinget (pizsamát). Mielőtt lefektetjük a kórteremben, egy megbízási szerződést kell aláírnia, melyben megbízza a klinikát a beavatkozás elvégzésével. Emellett vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Mivel altatásban történik a műtét, az altatóorvos is megvizsgálja. Ekkor írja alá a "Tájékoztató a műtéti érzéstelenítésről" nyomtatvány altatási beleegyező nyilatkozat mellékletét.

Fontos!

A műtétet altatásban végezzük, így az operációt megelőző napon éjfélig szabad csak ételt és italt fogyasztani, mivel az altatást kizárólag teljesen éhgyomorral lehet elvégezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be. A reggeli gyógyszert kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt, és ha van olyan gyógyszere, amelyet napközben is be kell vennie, azt hozza magával a klinikára!

Az elülső keresztszalag pótlása során a szervezet más területeiről származó ínszalagokat alkalmazunk a sérült szalag helyettesítésére. A leggyakrabban használt oltvány (graft) a combhajlító izmok inából vagy térdkalács ín egy részéből készül, mivel ezek jó rugalmassággal és terhelhetőséggelrendelkeznek.

A beavatkozást altatásban végezzük, és a vérzés minimalizálása érdekében a combtőnél vértelenséget biztosító mandzsettát helyezünk fel. A műtét első lépéseként egy artroszkópos (kulcslyuksebészeti) eljárás során előkészítjük az új szalag beültetésének helyét, eltávolítva az esetleges gyulladt szöveteket és egyéb sérüléseket, például meniszkusz- vagy porcfelszínkárosodásokat. Ezután a kiválasztott ín kivétele történik: ha a combhajlító inakat használjuk, a lábszár belső oldalán 3-4 cm-es metszést ejtünk, míg a térdkalács ín alkalmazásakor a térdkalács alatt kb. 7-8 cm-es vágás szükséges.

A következő lépésben a combcsont és a sípcsont állományába apró furatokat készítünk, amelyeken keresztül artroszkópos módszerrel bevezetjük az oltványt. A graftot a combcsonton egy fémlemezkével (endobutton), a sípcsonton pedig ácskapcsokkal rögzítjük. Ha térdkalács ínat használunk, akkor a rögzítés csavarokkal vagy úgynevezett "press fit" technikával történik, amely biztosítja a megfelelő stabilitást. Az ízületet alaposan kiöblítjük, eltávolítva az esetleges törmeléket és gyulladásos folyadékot. Szükség esetén kis szívócsövet (drain) helyezünk a sebbe, amely segíti a műtét utáni vér és szövettörmelék elvezetését. Végül a sebet több rétegben zárjuk és steril kötést helyezünk rá, majd egy külső rögzítőt (brace) helyezünk fel a térd védelme és stabilizálása érdekében.

Esetenként a rekonstrukció valamilyen okból nem, vagy csak részlegesen kivitelezhető. Ez például akkor fordulhat elő, ha a térdízület egyéb szerkezeti károsodásai vagy jelentős porckopás akadályozza a beültetett szalag megfelelő rögzítését. Ilyen esetekben más sebészeti megoldás vagy konzervatív kezelés válhat szükségessé, amelyről a páciens előzetes tájékoztatást kap, és az ő beleegyezésével történik a további kezelési terv meghatározása.

A beavatkozás után a páciens általában egy napos ápolói megfigyelés alatt marad magánkórházunkban, ahol injekciós és tablettás post-operatív fájdalomcsillapítókat kap.Ezt követően a beteg saját lábán, kísérővel hagyhatja el a klinikát.

A gyógyulási szakaszban a megfelelő folyadékbevitel kiemelt jelentőségű. Ajánlott szénsavmentes ásványvíz, tea, gyümölcslé vagy leves fokozott fogyasztása. A műtét után meghatározott ideig véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazása szükséges, amelyeket a beteg önállóan is beadhat magának.

A beavatkozás után 7-10 napig tehermentesítés javasolt, ami azt jelenti, hogy a betegnek segédeszközt (például mankót) kell használnia a térd terhelésének csökkentése érdekében.

Fontos tudni, hogy a műtét következtében az izomerő átmenetileg csökkenhet, de ez általában nem okoz jelentős problémát a mindennapi életvitelben.

A rehabilitáció során elengedhetetlenek az orvos által előírt mozgásgyakorlatok és a gyógytorna mihamarabbi megkezdése és rendszeres végzése, amely elősegíti az izmok újbóli megerősödését és a térdízület mozgástartományának visszanyerését. Fontos a gyógytornász bevonása és tanácsainak fegyelmezett betartása!

A műtét utáni felépülés üteme egyénenként eltérő lehet, azonban általánosságban ülőmunka már 1-3 héttel a beavatkozás után végezhető, amennyiben a térd stabilitása ezt lehetővé teszi. Fizikai munkát igénylő tevékenységek esetén hosszabb regenerációs idő szükséges, így ezek jellemzően csak 8-12 héttel a műtét után kezdhetők el.

Autóvezetés kizárólag akkor ajánlott, ha a térd kellően stabil ahhoz, hogy hirtelen fékezés esetén is megfelelő kontrollt biztosítson. Ez általában 4-6 hét elteltével lehetséges, de minden esetben érdemes kezelőorvossal és gyógytornásszal konzultálni a visszatérés időzítéséről.

A sporttevékenységek fokozatosan építhetők vissza a rehabilitáció során. Az alacsony terheléssel járó mozgásformák, például a szobakerékpározás már 6 hét után elkezdhetők, míg az úszás 8-10 hét elteltével biztonságosan végezhető. Kocogásra jellemzően 3 hónap után kerülhet sor, azonban a térd nagyobb terhelésével járó sportágak, mint például a labdarúgás, a kosárlabda vagy a síelés, csak 6-8 hónap elteltével ajánlottak, hogy a térdízület teljes mértékben regenerálódhasson és elérje a szükséges stabilitást.

Sebfertőzés: A szervezetben normál esetben is jelen lévő, ártalmatlan baktériumok a műtét során megtelepedhetnek a friss sebben, amely fertőzéshez és gennyedéshez vezethet. Ennek tünetei lehetnek helyi gyulladások (seb körüli bőrpír, duzzanat, fájdalom és a terület melegebb tapintata), valamint általános tünetként előfordulhat láz, levertség, általános gyengeség.

A sebfertőzések többsége antibiotikus kezeléssel, helyi hűtéssel, rendszeres sebellenőrzéssel és kötözéssel gyógyítható. Súlyosabb esetekben azonban szükség lehet ismételt sebészi feltárásra, amely során a sebet műtétileg kitisztítják és egy szívó-öblítő cső (drain) behelyezésével segítik a seb tisztulását. Ez a rendszer általában 5-6 napig marad bent, ezalatt a beteg állapotától függően már mobilizálható.

Idegsérülés: A térd környékén futó idegek sérülése következtében érzészavar alakulhat ki, amely zsibbadás vagy csökkent bőrérzékelés formájában jelentkezhet. Ritkább esetben a térd mozgatásának gyengülése is előfordulhat, amely rendszerint fokozatosan javul a gyógyulás során.

A rehabilitáció hiányosságai: A műtét utáni előírások be nem tartása, a gyógytorna elhanyagolása vagy a térd túl korai terhelése a beültetett graft lazulásához, esetleg szakadásához vezethet. Ezért kiemelten fontos, hogy a beteg pontosan kövesse a kezelőorvos és a gyógytornász utasításait.

Trombózis és tüdőembólia

A műtétet követően a visszerekben vérrög (trombózis) alakulhat ki, amely alsó végtagi fájdalmat, duzzanatot és bőrpírt okozhat. Súlyos esetben a vérrög leszakadhat, és a tüdő ereibe jutva tüdőembóliát okozhat, amely nehézlégzéssel, mellkasi fájdalommal, szapora pulzussal járhat, és életveszélyes állapotot idézhet elő. A vérrögképződés kockázatának csökkentése érdekében a műtét után véralvadásgátló kezelés szükséges, valamint ajánlott a mielőbbi mobilizáció és a megfelelő folyadékbevitel.

A szövődmények elkerülése érdekében kiemelten fontos az orvosi utasítások pontos betartása, a fokozatos terhelés és a rendszeres orvosi kontrollvizsgálatokon való részvétel.