Ganglion

Gyakori megbetegedés, nőknél és férfiaknál egyaránt megjelenhet, bármely életkorban kialakulhat, fiataloknál, gyermekeknél is előfordul. A ganglion egy kocsonyás anyagot tartalmazó ciszta, amely magában vagy halmozottan fordul elő az ízületi tokok körül.

Oka: A hajlító vagy feszítő inat körülvevő ínhüvely többnyire megerőltető munka következményeként kialakuló kóros kitágulása. Gyakori fiatal, vékony csuklójú, laza szalagrendszerű, instabil ízületű nőkön.

Tünetek: Az ujjak tenyéri felszínén, általában az ujj középtengelyében, de oldalt is észlelhető borsnyi vagy borsónyi fájdalmas duzzanat, kis csomó. A csomó általában igen kemény, kicsit mozgatható, rányomáskor vagy fogáskor, markoláskor, a fal feszülése, valamint a környező idegek nyomása miatt fájdalmat okoz. Leggyakrabban a csuklótájék tenyéri vagy háti felszínén, valamint a térdízület alatt fordul elő. Sűrű, gélszerű váladék szaporodik fel benne.

Kezelés: A betegség abszolút jóindulatú, nem valódi tumor. Néha a feszülő burok magától elpukkad, ilyenkor a ganglion is eltűnik. Ha napi tevékenységében vagy munkavégzésben fájdalmas, zavaró, egynapos sebészet keretében, helyi érzéstelenítésben kis műtéttel egészben szoktuk eltávolítani.

A beteg vizsgálata a klinika baleseti sebészeti ambulanciáján történik. Először korábbi betegségeiről, műtétjeiről kérdezzük, utána a jelenlegi betegségével kapcsolatos panaszairól. Ezután következik a vizsgálat, amely fizikális vizsgálatból és legtöbbször a sérült testrész röntgenvizsgálatából áll. A vizsgálat befejezése után az orvos részletes tájékoztatást ad a betegnek állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről. Ekkor esik szó a javasolt műtét típusáról, az egynapos sebészetről mint speciális ellátási formáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól és a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról. A felvilágosítás során elhangzik minden információ, amely szükséges a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, illetve műtétet válasszon.

A vizsgálat végén a teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének (vizsgálati lap) aláírásával igazolja.

A baleseti egynapos sebészeti műtéteket általában altatásban, gerincvezetéses érzéstelenítésben vagy helyi érzéstelenítésben végezzük.

A műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával a laborleleteit, ha altatásban végezzük a műtétet, papucsot, hálóinget (pizsamát). Mielőtt lefektetjük a kórteremben, egy megbízási szerződést kell aláírnia, melyben megbízza a klinikát a beavatkozás elvégzésével. Emellett vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Ha altatásban vagy helyi érzéstelenítéssel kombinált altatásban történik a műtét, az altatóorvos is megvizsgálja. Ekkor írja alá a "Tájékoztató a műtéti érzéstelenítésről" nyomtatvány altatási beleegyező nyilatkozat mellékletét.

FONTOS!

Ha a műtétet altatásban vagy kombinált érzéstelenítésben végezzük, az operációt megelőző napon éjfélig szabad csak ételt és italt fogyasztani, mivel az altatást kizárólag teljesen éhgyomorral lehet elvégezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be - a reggeli orvosságot kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt. Amennyiben van olyan gyógyszere, amelyet napközben is szednie kell, azt hozza magával a klinikára!

Az eltávolítás műtői körülmények között, egynapos sebészet keretében történik, helyi vagy vezetéses érzéstelenítésben. Még a teljes, maradéktalan kiirtás után is előfordulhat, hogy ismét kialakul az elváltozás. Ez azzal magyarázható, hogy a krónikusan gyulladt, túlerőltetett csukló és kéztőízületek folyamatosan termelik a váladékot, és a gyenge ízületi tokon keresztül a ganglion ismét kitüremkedhet a korábbi műtét területén vagy attól függetlenül.

A műtétet általában 6-12-24 órás megfigyelési idő követi, utána a beteg saját lábán, kísérővel, személygépkocsival elhagyhatja a klinikát. Az első egy hétben tartózkodni kell a fizikai megterheléstől, állandó ágynyugalom nem minden esetben szükséges. Alsó végtagi műtét után az operált végtag nem minden esetben terhelhető, ebben az esetben segédeszköz használata szükséges. A lábadozási időszakban azonban javasolt a mérsékeltebb fizikai aktivitás, hogy a műtéti seb szövődménymentesen gyógyuljon. Varratszedés a műtét utáni 10-14. napon történik. A teljes gyógyulás esetenként más, általában kb. 3-6 hónap. Ezen idő alatt gyógytorna végzése, az ízület fokozatos terhelése javasolt.

A szövődmény olyan váratlan esemény, amely a gyógyulás normális folyamatát megzavarja, a szokványostól eltéríti és orvosi beavatkozás nélkül az állapot rosszabbodását okozza. A legkörültekintőbb műtéti beavatkozás mellett is kialakulhatnak szövődmények, ezért egy műtét szövődménymentességét egy felelősségteljes orvos sem garantálhatja. Klinikánkon a nálunk kezelt betegek számára az operáló orvos "non-stop" telefonos elérhetőségét biztosítjuk. Ha a legkisebb jel arra mutat, hogy a gyógyulás nem a normális úton halad, azonnal jelezze az operáló orvos felé, aki igyekszik orvosolni ezt a problémát.

A korai szövődmények: utóvérzések, gyulladások jól kezelhetők. Ezért bármilyen csekély jelét is tapasztalja bármilyen szövődmény kialakulásának (pl. vérzés, láz), éjjel-nappal utolérheti operáló orvosát vagy az ügyeletes orvost, aki gondoskodik annak megoldásáról.

Alsó végtagi műtétek esetén a trombózis kialakulásának elkerülése érdekében minden esetben szükséges vérrögképződést megelőző injekció naponkénti adása, aminek időtartamát az operáló orvos határozza meg (általában a teljes terhelés eléréséig, 10 nap).

Késői szövődmények: csontgyógyulási zavar, mozgásterjedelem-beszűkülés. Ezen szövődmények megelőzése fő feladatunk.