Cubital tunnel szindróma

A cubitaltunnel szindróma a második leggyakoribb alagút szindróma a felső végtagon, leggyakrabban a fiatal felnőtteken, középkorúakon alakul ki, férfiakon és nőkön egyaránt. Megerőltető fizikai munkát végzőkön, sportolókon gyakoribb.

Oka: csakúgy, mint a carpaltunnel szindrómánál, itt is egy perifériás ideg leszorítása okozza a tüneteket. Ez az ideg a nervus ulnaris, amely a könyöktájon egy szűk csontos csatornában halad, itt fordul át a felkarról az alkarra, emellett az ideg a könyök hajlítása-nyújtása során jelentős vongálódásnak is ki van téve. Ha az ideget a környéki szalagok vagy inak hegesedése, megvastagodása leszorítja, kialakulhatnak a cubitalis alagút szindróma tünetei.

Tünetei: Mivel az ulnaris ideg kevert ideg, tehát érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmaz, tünetei is változatosak. Két fő csoportra oszthatók: egyrészt érzéskieséssel, zsibbadással, fájdalommal esetleg villanyozó érzéssel járnak, másrészt a kéz egyes izmai nem működnek jól, ezért az ujjakon bizonyos mozgások zavart szenvednek.

A zsibbadás, fájdalom a kisujjra és a gyűrűsujjra lokalizálódik, gyakran a cubitalis alagút felett ütögetve a beteg a kisujjába sugárzó kellemetlen, villanyozó érzésről számol be. A motoros rostok érintettsége miatt a kéz belső kisizmai sorvadnak, súlyos esetben a kéz szinte csontvázszerűvé válik. A beteg a kezét ügyetlenebbnek, finom mozgásait sutábbnak érzi, kisujját sem jól hajlítani, sem a gyűrűsujja mellé szorosan zárni nem képes.

Kezelése: A cubitaltunnel szindróma diagnózisát pontos fizikális vizsgálattal lehet felállítani, nagy segítség lehet az ENG vizsgálat. Ha a zsibbadásos tünetek állandósulnak, sem gyulladáscsökkentőkre, sem pihentetésre nem csökkennek, illetve észlelhetők az izomműködés zavarai, műtéti ellátás javasolt.

A beteg vizsgálata a klinika baleseti sebészeti ambulanciáján történik. Először korábbi betegségeiről, műtéteiről kérdezzük, utána a jelenlegi betegségével kapcsolatos panaszairól. Ezután következik a vizsgálat, amely fizikális vizsgálatból és legtöbbször a sérült testrész röntgenvizsgálatából áll. A vizsgálat befejezése után az orvos részletes tájékoztatást ad a betegnek állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről. Ekkor esik szó a javasolt műtét típusáról, az egynapos sebészetről mint speciális ellátási formáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól és a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról. A felvilágosítás során elhangzik minden információ, amely szükséges a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, illetve műtétet válasszon.

A vizsgálat végén a teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének (vizsgálati lap) aláírásával igazolja.

A baleseti egynapos sebészeti műtéteket általában altatásban, gerincvezetéses érzéstelenítésben vagy helyi érzéstelenítésben végezzük.

A műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával a laborleleteit, ha altatásban végezzük a műtétet, papucsot, hálóinget (pizsamát). Mielőtt lefektetjük a kórteremben, egy megbízási szerződést kell aláírnia, melyben megbízza a klinikát a beavatkozás elvégzésével. Emellett vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Ha altatásban vagy helyi érzéstelenítéssel kombinált altatásban történik a műtét, az altatóorvos is megvizsgálja. Ekkor írja alá a "Tájékoztató a műtéti érzéstelenítésről" nyomtatvány altatási beleegyező nyilatkozat mellékletét.

FONTOS!

Ha a műtétet altatásban vagy kombinált érzéstelenítésben végezzük, az operációt megelőző napon éjfélig szabad csak ételt és italt fogyasztani, mivel az altatást kizárólag teljesen éhgyomorral lehet elvégezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be - a reggeli orvosságot kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt. Amennyiben van olyan gyógyszere, amelyet napközben is szednie kell, azt hozza magával a klinikára!

A műtét lényege itt is, mint minden alagút szindrómánál az idegtörzs felszabadítása a nyomás alól, mely a leszorító heges kötegek, szalagok átvágását jelenti. A műtétet altatásban végezzük, egynapos sebészet keretében. Néhány napos pihentetés után a kéz mozgatható, de gyakran van szükség az utókezelés során gyógytornára, fizioterápiára.

A műtétet általában 6-12-24 órás megfigyelési idő követi, utána a beteg saját lábán, kísérővel, személygépkocsival elhagyhatja a klinikát.

Az első egy hétben tartózkodni kell a fizikai megterheléstől, állandó ágynyugalom nem minden esetben szükséges. Alsó végtagi műtét után az operált végtag nem minden esetben terhelhető, ebben az esetben segédeszköz használata szükséges. A lábadozási időszakban azonban javasolt a mérsékeltebb fizikai aktivitás, hogy a műtéti seb szövődménymentesen gyógyuljon. Varratszedés a műtét utáni 10-14. napon történik. A teljes gyógyulás esetenként más, általában kb. 3-6 hónap. Ezen idő alatt gyógytorna végzése, az ízület fokozatos terhelése javasolt.

A szövődmény olyan váratlan esemény, amely a gyógyulás normális folyamatát megzavarja, a szokványostól eltéríti és orvosi beavatkozás nélkül az állapot rosszabbodását okozza. A legkörültekintőbb műtéti beavatkozás mellett is kialakulhatnak szövődmények, ezért egy műtét szövődménymentességét egy felelősségteljes orvos sem garantálhatja. Klinikánkon a nálunk kezelt betegek számára az operáló orvos "non-stop" telefonos elérhetőségét biztosítjuk. Ha a legkisebb jel arra mutat, hogy a gyógyulás nem a normális úton halad, azonnal jelezze az operáló orvos felé, aki igyekszik orvosolni ezt a problémát.

A korai szövődmények: utóvérzések, gyulladások jól kezelhetők. Ezért bármilyen csekély jelét is tapasztalja bármilyen szövődmény kialakulásának (pl. vérzés, láz), éjjel-nappal utolérheti operáló orvosát, aki gondoskodik annak megoldásáról.