Tájékoztató a diagnosztikus laparoszkópiáról (hasüregtükrözés)

A diagnosztikus laparoszkópia egy minimálisan invazív diagnosztikai módszer, amely lehetővé teszi a hasüregi szervek megtekintését, valamint szükség szerint mintavételt (biopszia vagy aspiráció). A hasba apró vágáson keresztül laparoszkópot vezetünk be. A bevezetett eszköznek van egy fénye és egy kamerája, amely a has belsejében elhelyezkedő szerveket háromszoros nagyításban mutatja meg sebészünk számára.

A feltáró laparoszkópia nemcsak megkönnyíti olyan betegségek diagnosztizálását, amelyeket más vizsgálatok nem fedeztek fel, hanem terápiás beavatkozásokat is lehetővé tesz. Az eljárás segít megtudni, hogy fennáll-e az alábbi állapotok bármelyike:

• Krónikus vagy akut hasikórkép (hasfali sérv, belső sérv, vakbélgyulladás, tályog, lezárt epehólyag stb.).
• Hegszövet, összenövések például korábbi műtét következményeként.
• Akut traumás hasi kórkép.
• Kismedencei fertőzés.
• Petefészek ciszták.
• Endometriózis (a méh nyálkahártyáján található sejtek a test másutt találhatók).
• Sérült petevezetékek.

A legkülönbözőbb kezelések megtervezésére is használjuk, hatékony terápiás eredmények érdekében. A laparoszkópos úton történő feltáró műtét legfontosabb előnyei:

• kisebb műtéti megterhelés,
• gyorsabb gyógyulás és rövidebb kórházi tartózkodás,
• kevesebb fájdalom és vérzés,
• csökkent hegesedés,
• esztétikai szempontból lényegesen kisebb kozmetikai kockázat.

Általános sebészeti szempontból a krónikus vagy akut hasi fájdalom az egyik leggyakoribb indikációja a diagnosztikus laparoszkópiának. Ezt a megállapítást az magyarázza, hogy az esetek körülbelül 30-40%-ában a hasi fájdalom etiológiája (oka) megfoghatatlan (bizonytalan) marad a laboratóriumi vizsgálatok, a fizikális és a képalkotó vizsgálatok ellenére.

A műtét előtti konzultációt minden esetben részletes kivizsgálás előzi meg. Először korábbi betegségeiről, műtétjeiről kérdezzük, utána a jelenlegi betegségével kapcsolatos panaszairól. A konzultáció során az orvos részletes tájékoztatást ad a betegnek állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről. Ekkor esik szó a javasolt műtéttípusáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól és a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról. A felvilágosítás során elhangzik minden információ, amely szükséges a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, ill. műtétet válasszon.

A vizsgálat végén a teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének (Vizsgálati lap) aláírásával igazolja.

Tájékoztató a műtéti érzéstelenítések fajtáiról

Ha előjegyzés alapján, altatásban végezzük el a műtétet, a műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával az otthonában kitöltött Betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozatot, a Megbízási szerződést és az Altatási tájékoztató és beleegyező nyilatkozatot.

Mellkas rtg-t EKG-t, laborleleteit, papucsot, hálóinget (pizsamát). Vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Ha altatásban vagy helyi érzéstelenítéssel kombinált altatásban történik a műtét - az altatóorvos is megvizsgálja.

Fontos!

Ha műtétet altatásban végezzük, az operációt megelőző napon éjfélig szabad csak ételt és italt fogyasztani, mivel az altatást kizárólag teljesen éhgyomorral lehet elvégezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be - a reggeli orvosságot kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt. Amennyiben van olyan gyógyszere, amelyet napközben is szednie kell, azt hozza magával a klinikára!

A műtétet altatásban végezzük. Egy speciális tűvel CO2-t juttatunk a hasüregbe, majd ezt követően kb. 1 cm-es köldöktáji metszésen keresztül megvilágított vezetőcsövön keresztül optikai műszert (laparoszkópot) vezetünk be. A hasban nem preparálunk, csak az optikát bevezetve körbetekintünk, és megvizsgáljuk a hasüreg és a kismedence szerveit az esetleges elváltozások és tünetek okait kutatva. Ha összetettebb problémákat találunk, akkor előfordulhat, hogy egy másik napon egy másik beavatkozás keretében kell kezelni őket. Ha az észlelt elváltozások megoldása elképzelhető a hastükrözés útján és során, úgy a beavatkozás terápiás irányba fordulhat. További apró vágás történik a has oldalsó és középső részén, melyeken át speciális műszerekkel (olló, csipesz, fogó, kanül, stb.) olyan beavatkozásokat végezhetünk, mint nyitott has mellett. Az előzetes körbetekintés eredményei alapján a hasüreg tükrözésével kapcsolatban a következő terápiás beavatkozások jöhetnek szóba:

• hasüregi összenövések oldása,
• appendectomia (vakbél eltávolítása),
• hasüregi drainage és öblités,
• petefészek ciszta megnyitása,
• nyirokcsomó eltávolítás rosszindulatú daganatos megbetegedésnél,
• szövettani és/vagy mikrobiológiai mintavétel.

Az eljárás után a gázt igyekszünk kiüríteni a hasából, és öltésekkel vagy ragasztóval zárjuk be a bemetszéseket. A kötszereket ezeken a sebeken helyezzük el. A művelet általában 20-40 percig tart.

A műtét előtt nem mondható meg, hogy milyen eredménnyel zárul a hastükrözés, ezért elképzelhető, hogy a narkózis alatt az eredeti beavatkozást szükséges kiterjeszteni, vagy megváltoztatni a paciens érdekében, így elkerülhetővé válik egy ismételt operáció. Adott esetben a megbetegedés jellege, a lehetséges szövődmények mértéke és sürgőssége (pl. erős vérzés) szükségessé teheti, hogy a beavatkozást hasmegnyitással folytassuk.

A laparoszkópia után rosszullétet és émelygő érzést érezhet. Ezek az általános érzéstelenítés gyakori mellékhatásai, és gyorsan elmúlnak. A nővér néhány órán át megfigyeli. Ha felkészült, eszik és iszik, és vizeletet tud üríteni, akkor hazamehet. A legtöbb ember ugyanazon a napon megy haza. A műtét utáni kórházi megfigyelési idő kb. 8–12 óra. Általában a betegek a műtét után gyorsan térnek vissza a mindennapi tevékenységükhöz: már a műtét napján kikelhetnek az ágyból, másnaptól fokozatosan térnek vissza a normális étrendhez. Körülbelül 2 hétig kellemetlen hasi diszkomfort érzése lehet. Több hétig is eltarthat, mire a bélmozgása visszarendeződik.

A műtét után 24 órán keresztül nem szabad vezetni. Kérjük, gondoskodjon arról, hogy valaki vigye haza és a műtét után 24 órán keresztül legyen önnel. Gyakran előfordul, hogy a műtét után néhány napig puffadást és szúró, feszítő fájdalmat érez a hasban. Néha a fájdalom a vállát is érinti. Ez a laparoszkópiában használt gáz gyakori mellékhatása. Ehhez egyszerű fájdalomcsillapítókat, például Algopyrint és Cataflam-ot lehet szedni. A laparoszkópia után 72 órán belül zuhanyozhat, és eltávolíthatja a kötéseket. További száraz kötésekre van szükség. Tartsa tisztán és szárazon a sebeket. Készen kell állnia arra, hogy 5 napon belül visszatérjen a szokásos napi tevékenységekhez. Célszerű legalább 2 nap munkaszünetet tartani. A nehéz fizikai munkától, nehéz tárgyak emelésétől való tartózkodás a hasfali sérv kialakulásának megelőzése érdekében 3-4 hétig javasolt.  Varratszedés 8-10 napon. A teljes értékű munkaképesség a műtét utáni 5-6 hét után várható.

Egy orvosi beavatkozás sikere és kockázatmentessége nem minden esetben garantált. A súlyos műtéti szövődmények a fertőzés (tüdőgyulladás), a vénás trombózis (vérrögképződés), a tüdőembólia (érrögök elakadása), szomszédos területek (ér, belek, húgyhólyag sérülései) nagyon ritkák a műtétet megelőző részletes vizsgálat és a kórházi tartózkodás alatt történő védelmi intézkedések miatt. A szövődmények, a vérömleny és az utóvérzés kialakulása is a minimálisra csökken ennél a műtéti technikánál, és sokkal ritkább, mint a nyílt műtétnél. Az operáció után a beteg fájdalmat érezhet a vállában, ez a széndioxiddal való feltöltés mellékhatása, és néhány nap után magától elmúlik. A laparoszkópia gyakran végzett eljárás, és a súlyos szövődmények ritkák. Kisebb szövődmények 100 esetből körülbelül 1-2 esetben fordulnak elő laparoszkópiát követően. Általában nem súlyos szövődmények a sebfertőzés, húgyúti fertőzés, de néha antibiotikus terápiát vonhat maga után. Korai szakban kisebb vérzés és véraláfutás a metszés körül, vállcsúcsfájdalom (a has felfújására használt gáz okozta), míg későbbi szakban posztoperatív sérv alakulhat ki a belépési portok helyén. A tapadások romlása is előfordulhat.

Az általános szövődmények, mint pl. fertőzések, trombózisok, embóliák, szomszédos területek (ér, belek) sérülései az orvostudomány fejlődésének köszönhetően sokkal ritkábbakká váltak (1000-ből körülbelül 2 betegnél fordul elő). Ma már sokkal többet tehetünk ezek ellen. A súlyos szövődmények lehetnek különböző szervek (hólyag, méh, fő erek), belek sérülései, melyek ellátása a hasüreg megnyitását tehetik szükségessé és azonnali helyreállítást igényelnek. Azt is tudni kell, hogy a bélsérülések legfeljebb 15% nem kerül felismerésre a laparoszkópia idején.

A laparoszkóppal kezdett műtét során sérülés, vérzés, váratlan anatómiai helyzet hasonlóan szükségessé tehetik a has hagyományos megnyitását. Műtét alatti, utáni vérzés, vérömlenyek kialakulása, melyek néha ismételt beavatkozást tehetnek szükségessé.

Altatással kapcsolatos szövődmények lehetnek hányinger, hányás, allergiás reakciók az általános érzéstelenítőre. A dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, elhízás megnövelhetik a sebészeti beavatkozások, valamint az altatással kapcsolatos szövődmények kockázatát. Bármely ezek közül hatással lehet a gyógyulásra, megnövelve a tüdőgyulladás, sebfertőzés, vérrögösödés (trombembóliák) kialakulásának valószínűségét.

• Sebészetünk Magyarország legrégebben alapított magánklinikáján működik. Bemutatkozás
• Könnyen megközelíthető, központi elhelyezkedés.
• Telefonos előjegyzés a vizsgálatra.
• Rövid várakozási idő a vizsgálatra / műtétre.
• Gyors, pontos és hatékony műtét.
• Személyes figyelem és gondoskodás a betegekről.
• Az operáló orvossal a munkaidőn túli kapcsolattartás.